9

.Na jó egy kicsit rövid lett de a következő részben kárpótollak titeket azt hiszem. Remélem azért tetszik, jó olvasást!<3

Noah az utolsó két napját tölti itt, nagyon jó volt vele tök sokat szórakoztunk meg  strandoltunk, vagyis ő strandolt én meg ruhába nyomultam a parton, amit meg is szolt egy csávó hogy mi a francot szégyenlek ha ilyen a testem persze én le se szartam. Az edzésen ugyan úgy fárasztottak csak most Noah velem jött és röhögött rajtam, nagyon élveztem főleg  mikor már Steve is röhögött de ő nem rajtam hanem ahogy Noah röhög az fergeteges.

Ma reggel telefonom csörgésére ébredtem, mit akarnak tőlem hajnal 8 órakor.

-          Haló- szóltam bele kómásan

-          Na mi van drága Carmen, felébresztettelek? –szól bele az eltorzított hang, mire egyből felültem az ágyban.

-           Mit akar maga tőlem, nem jó vicc ez most már ön is felfoghatná- szólok bele határozott hangon.

-          Nem, nem, nem, nem szabad így beszélni egy oly kedves emberrel mint én, mitől lettél ennyire harcias hm?

-          Én nem lettem harcias csak már elegem van magából, mondja meg mit akar és hagyjon békén.- mondatom végén felnevetett.

-          TÉGED- mondja majd kinyomta a telefont

Hát ez hülye, tuti valami pszichopata állat, de úgy sem gondolja komolyan.

Szeptember 1

Ma van a műtét napja, kicsit izgulok de semmi baj nem lesz és egy hét után haza is mehetek a kórházból, most fél kilenc van és kilencre kell beérni minden cuccommal( amire a kórházba szükségem lehet) a kocsi előtt  állok és várom Olivia nénikém mert bent hagyta a kocsi kulcsot, anélkül eléggé nehéz lenne elindulni. Olivia néni bezárta az ajtókat és kinyitotta a kocsit  én gyorsan bedobtam hátra a cuccom és bepattantam, meg ő is.

A kórházba átvettem a ruhám, ami egy undorító korházi hálóing volt és kaptam egy szem gyógyszert ami arra szolgál hogy kicsit ellazít és nem fogok annyira izgulni, nos szart se ért. Nemsokára levittek a műtőbe majd bekötötték az infúziót és elaltattak.