14

Hey! Jó olvasást!<3

Reggel hatkor csörgött az ébresztőm így nagy nehezen rávettem magam hogy felkeljek, a fürdőbe mentem és letusoltam majd elvégeztem reggeli teendőimet és szobámba mentem felvettem  a kikészített ruháimat.

Lementem anya már a reggelit csinálta gondolom apáéknak , adtam neki egy puszit majd kivettem egy tálat a konyhaszekrényből , a szokásos kókusztej és müzli keverék volt reggelim. Anyával jót csacsogtam míg fel nem kelt apa meg Noah, apán látszott hogy szar a kedve és nem volt rájönni miért, Noah pedig csak hozta a szokásos reggeli formáját. Miután mindenki megreggelizett Noahval könnyes búcsút vettünk, ami úgy nézett ki hogy elmondta hogy tudja hogy mennyire fog nekem hiányozni és én belefogok halni hogy ő nem lesz mellettem, én persze próbáltam fapofát vágni de a végére elröhögtem magam. Aztán a gördeszkáját fogta és elment de nem bírta ki azért megölelt anya meg lefotózott minket, de inkább nem akarom tudni milyen lett.

Apa nem tudott elkíséri az egyetemhez így tőle is elbúcsúztam és elmondtam neki hogy imádom, igazából apa nagyon utálja ha távol vagyok tőle nem igazán tudj elviselni ha nincs ki vigyázzon rám ami vicces mert 18 éves vagyok. Miután kioktatott hogy mivel vigyázzak és figyeljek oda mindenre mi körülöttem van és senkibe ne bízzak stb., normálisan megölelt és elment.

Anyával levittük a 2 bőröndöt és a kocsiba dobtuk, egész úton beszélgettünk vagy valami zenét énekeltünk ami éppen a rádióba ment, Anyum igazából nagyon fiatalos, inkább barátnő mint anyuka de ha valami nem jót teszek akkor ki tud oktatni elég rendesen akkor megfélemlítő tud lenni.

Az egyetem parkolójában találtunk helyet és kiszálltunk majd a portára mentünk, a cuccokat még a kocsiba hagytuk, a portán kaptunk térképet a kampuszról és a szobám kulcsát. 269-es szoba, milyen ironikus mostanában mindig evvel a számmal találom szemben magam. Megkerestük a szobát és benyitottunk nem volt senki, bent mert tanítás van ilyenkor. A szoba nagyon jó állapotban volt, viszonylag nagy is 2 ágy, íróasztal, szekrény stb., mindenből kettő volt kivéve a TV-t, kicsit szétnéztünk és nagy meglepetésemre külön fürdőszoba volt a szobához ami meglepő mert mikor néztem a neten az oldalakat nem írták hogy külön fürdő van, de én nagyon örülök neki hogy nem kell attól rettegnem hogy ki rántja le a függönyt mikor fürdök. Anya és megvolt elégedve a szoba felszereltségével így lementünk a cuccaimért amit eléggé nehéz volt felvinni de megoldottuk, lefele menet és felfele is sokat köszöntek persze vissza köszöntem csak furcsa volt, ledobáltuk a cuccokat majd lekísértem anyát, ő is tartott oktatást arról mire figyeljek ne igyak olyat amiről fogalmam sincs mi és sok más okosságot. Hosszan megöleltük egymást majd megpuszilgatott ami nagyon szexi lehetett, de nem bántam, megbeszéltük hogy minden nap hívom vagy sms-t küldök

.

Miután elment órarendemet kezdtem tanulmányozni, de mivel telefonom csörgött nem haladtam sokáig benne.

-          Hali Gemma!- szóltam bele vidáman.

-          Szia, úr isten nem tudod elhinni mi történt, képzeld már most beköltözhetek a diákszövetséghez, már itt vagyok, itt mindenki olyan kedves és úr isten át kell gyere majd, milyen a te szobatársad?- újságolja.

-          Ümm… még nem tudom nincs itt tanítás van, de remélem jó fej nagyon rendezettnek tűnik és nem hiszem hogy punk lesz, vagy ilyesmi.- mondom.

-          Na az jó de mennem kell mert hív Christina.

-          Sziaa- és már bontotta a vonalat.

Van egy olyan érzésem hogy nem olyan lesz az egyetem ahogy elterveztük neki biztos nem lesz ideje rám, már most látom előre de nem hibáztatom mert az a lényeg hogy jól érezze magát és én is találok majd barátokat, remélem. Gondolatmenetemből az ajtó nyitódása szakított ki, és belépett szobatársam, felálltam és elé álltam és fezemet nyújtottam.

-          Szia én Carmen vagyok!- szemöldökét ráncolta és kezemet nézte, aztán hírtelen megrántotta kezem és megölelt.

-          Én Kim vagyok!- mosolyogva elenged- Ughh anyám már nagyon vártalak, tök szar volt egyedül itt lenni, és a legrosszabb hogy azt álmodtam hogy a szoba tárjam egy punk lesz és ez olyan megkönnyebbülés most hisz te gyönyörű vagy és nem fekete lehangoló ruhákban jársz ami megnyugtató mert én őszintén nagyon félek az ilyen emberektől, félelmetesek.- hadart, én pedig nagy szemeket meresztettem rá.

-          Hát punk az nem vagyok- nevetek fel- és én is azt hittem hogy valami emos lesz a szobatársam, de szerencse hogy nem és te is gyönyörű vagy, van egy olyan érzésem hogy hasonló a stílusunk van. Amm te ismersz már valakit jobban innen az egyetemről, mert nekem a legjobb barátnőm valami lányszövetséghez ment és le fog szarni előre láthatólag .- mesélem neki.

-          Fuu nagyon sok embert ismerek már és nem kell félned hogy egyedül leszel mert rajtad fogok lógni és nem hagylak békén soha. - néz rám és nevet én is mosolyogtam nagyon örülök hogy ilyen a szoba tárja és nem valami fura lány, idő közben leültünk ágyamra és ugy beszélgettünk- Uhh és képzeld itt minden hátvége a bulikról szól, amiken én voltam azok fergetegesek voltak eddig és remélem a többi is ilyen lesz, és te is jönni fogsz velem mindenhova- köti ki.

-          Milyen szakon vagy?- kérdezem és reménykedek hogy van legalább pár közös óránk

-          Angol- Spanyol, remélem vannak közös óráink- kel fel és asztalához szalad majd előveszi órarendjét és vissza huppan ágyamra.- Te milyen szakos vagy?

-          Angol- Spanyol- sóhajtok fel megkönnyebbülten.

-          Jajjj de jó, van mellettem egy üres hely oda ülhetsz, és még szerencse hogy kb. mindig dél és 2 óra között végzünk jah éééééés  az első óránk általában elmarad, valamilyen oknál fogva….

Miután az egész délutánt végig beszélgettük és megismertük egymás úgy ahogy, én fürdeni mentem. Összeszedtem a cuccaimat ami a pizsim bolt és a telefonom és a fürdőt elfoglaltam mikor vetkőztem jelzett e telefonom hogy sms-em jött, de nem foglalkoztam  vele inkább gyorsan letusoltam és felöltöztem és koszos ruháimmal a kezembe véve telefonommal  a szóbába mentem, ruháimat ledobva ültem az ágyamra és néztem órarendemet, éppen mondani akartam Kimnek hogy milyen jó már hogy nincs 1. óránk de tátott szájjal aludt, eléggé viccesen nézett ki igy fel is kuncogtam.

Leoltottam a lámpákat és telefonomat kezembe véve néztem meg az üzenetet amit kaptam.

Brendy: Hello gyönyörűm, sajnálom hogy eddig nem kerestelek de fontos dolgom volt, nincs kedved találkozni holnap? Elmehetnénk vacsorázni vagy moziba, persze nem baj ha nem akarsz jönni…

Car: Szia Brendy. Igen nagyon hosszú idő telt el mióta találkoztunk, kemény másfél nap:D. Na de szívesen elmegyek veled valahova csak hogy én egyetemen vagyok Londonba…

Brendy: Az nem probléma, 3 óra alatt ott vagyok kocsival. Mikor végzel holnap?

Car: 2-kor, miért?

Brendy: Oké akkor 3-ra ott vagyok az egyetem előtt, majd hívlak, jó?

Car: Ümm oké… de én megyek késő van és reggel korán kelek. Jó éjszakát!

Brendy: Jóéjt gyönyörűm!<3

Mosolyogva olvastam végig kb, 5x egymás után rövid beszélgetésünket, nagyon aranyos fiú és remélem nem csak a dugás érdekli mondjuk nem úgy ismertem meg de azért figyelek. Telefonomat párnám alá rejtettem és becsuktam szemeimet de megint jelzett hogy sms-em jött, nagy valószínűséggel Brendy elfelejtett valamit. Feloldottam a telefont és olvastam.

Ismeretlen: Carmen örülnék ha lekoptatnád magadról Brendont mert nem egy jó gyerek és csak a bugyidba akar bejutni, de ha nem is csak oda akarna akkor sem tetszik hogy körülötted van, nem akarom meglátni a közeledben vagy nagyon megbánja még azt is hogy megszületett. Remélem érthető voltam. xoxoH

Mi az isten ez mostmár tényleg beteges, de ha a rendőrséggel fenyegetem tuti békén hagy.

Car: Hagyjál már, mi a faszt képzelsz magadról hogy fenyegetőzöl, hagyjál békén vagy a rendőrségre megyek

Ismeretlen: Jajj kedves most beszartam, nem mész te a rendőrségre, hiszen okos kislány vagy és nagyon jól tudod hogy megelőzlek valami kis bosszúval, pl. ott a kicsi Noah, nem lenne jó ha valami történne vele.

Car: Te beteg vagy, hagyj engem és a családomat is.

Ezek után gyorsan letiltottam az ismeretlen számot, és aludni próbáltam. 

Carmen szobatársa, Kim

13

Huhhh egyre többen nézitek meg a blogot, hihetetlenül jól esik, köszönöm a komikat az előző részekhez, tényleg nagyon jól esik. Na mindegy jó olvasást!
XOXO

Kedves Carmen!

Örülnék ha nem sétálgatnál egyedül az utcán, főleg nem este és így mindkettőnk dolga könnyebb lenne, te nem lennél veszélybe nekem pedig nem lenne felrepedve a szám és egy monoklival is kevesebb lenne rajtam. Persze nem bánom mert igen jó volt látni de nem ilyen körülmények között akarok veled találkozni, azt valahogy szenvedélyesebbnek képzelem el.

xoxoHx

Már vagy huszadjára olvasom el ezt a szart de még mindig nem tudom felfogni, minek mentett meg és miért nem jött utánam ha annyira „akar”. Össze gyűrtem a levelet és a sarokba dobtam. A lépcső felől dobogást hallottam ezért oda néztem és megpillantottam anya kómás fejét egyből felugrottam és felé futottam majd szorosan karjaiba zárt.

-          -Annyira hiányoztál- mondta sírós hangon.

-          -Te is nekem anya, de ne sírj mert akkor én is neki kezdek- szorítottam szorosan majd  elengedtem és a konyhába sétáltunk majd én reggelim elfogyasztásával foglalkoztam ö pedig rántottát kezdet csinálni a család többi alvó tagjának. Persze folyamatosan beszélgettünk és be nem állt a szánk meg volt a szokásos panaszkodás Noah viselkedéséről és hogy milyen neveletlen a tanárai szerint, időközben apa is letalált a konyhába majd üdvözölt és szorosan ölelgetett. Az egész nap avval telt hogy meséltem nekik, Noah este nyolckor ébredt fel, kocsit sem volt gyanús de mindegy, nem bukott le és az a lényeg.

Este elmentem fürdeni majd az ágyba dőltem, fárasztó beszélni egész nap. Iphone-mat előhúztam párnám alól( nem tudom miért tartom ott) és felnéztem twitterre intagramra és egyéb oldalakra majd álmosan vissza tettem helyére, és mély álomba zuhantam .

Az következő 4 nap arról szólt hogy én kalandjaimról meséltem a családnak, átjöttek a nagyiék  és kisebb sokk után megbékéltek vele hogy nem vagyok a húsgombócuk.

Ma szombat van, ergo holnap indulok, megbeszéltük Gemmával hogy  ma elmegyünk moziba és kínaizni, mert mindketten oda és vissza vagyunk a kínaiért . Ránéztem órámra és rájöttem hogy csak 1 órám van elkészülni így gyorsan megfürödtem és hajat mostam majd megszárítottam és kivasaltam , kint nyárias volt az idő így kihasználtam mert nem sokszor fordul ilyen elő.

 Éppen kész lettem sminkemmel mikor csengettek, leszaladtam és Gemma vigyorgó fejjel állt előttem, a szokásos ölelés után felvettem táskám és telefonom és némi pénzem rejtettem el benne. Gemma meglepő módon engedte, hogy vezessek. 

A megengedettnél kicsit gyorsabban száguldottam végig az utcákon még Gemma arról tartott professzori előadást, hogy ez milyen veszélyes, és ha megbüntetnek én fizetek, de én csak röhögtem rajta.

Épségben megérkeztünk a plázába és elindultunk be, a film kezdetéig még volt fél óránk  de azért gyorsan megvettük a jegyeket nehogy elfogyjon. Elindultunk kicsit szétnézni a plazaban, éppen jöttünk ki a boltból és szembe találtuk magunkat a volt sulink ribancaival, megálltak előttünk és gúnyosan mosolyogtak.

-         - Na mi van Gemma hol hagytad a dagi barátnődet, csak nem végre leszállt rólad?- mondta -Sarah, mire a többi bólogatott de megszólalni nem mert, én pedig szám elé kaptam nehogy hangosan felröhögjek mint egy szamár így a röhögésből „nőies” kuncogás lett.

-         - Drága Sarah a „dagi” barátnőm elment 4 hónapra és lefogyott, és képzeld itt áll mellettem.- most Gemma mosolygott de nem gúnyosan hanem büszkén, de Sarah idiótán nevetett.

-         - Csak nem hiszed hogy elhiszem hogy aki melletted áll az Carmen!- most rajtom volt a sor hogy beszéljek.

-          -Szia drága Sarah, emlékszel rám? Meglepődtél mi? Azt hitted örökre dagi leszek. Nem de?- most rajtam a sor hogy gúnyos legyes és ezer örömmel teszem, hogy végre láthassam azt a fejet amit most vág.

-          -Ez nem lehet- motyogja- Legyünk legjobb barátok!- karol belém, na jó ez szánalmas. A kezemet avval a lendülettel rántom ki karjai közül amivel ö karolt belém, az arca meglepettséget tükröz .- Most mi van? Én mindig hittem benned .- néz rám mire én felröhögök és magammal rántom Gemmát és úgy megyünk el tőlük majd mikor már eléggé messze vannak hangosan nevetni kezdünk nem zavar hogy többen meg néznek  akik elmennek mellettünk csak önfeledten nevetünk.

Mikor lenyugodtunk elindulunk a mozi bejárata felé , megmutatjuk a jegyeket veszünk popcornt és ízesített vizet a teremben megkeressük helyünket és elfoglaljuk.

A film fergeteges volt, szarrá röhögtük magunkat, elhagytuk a termet és elmentünk kajálni, de ahova bementünk ott sehol sem volt külön asztal, telt ház volt mondtam Gemmának hogy menjünk máshova de ő akkor már megrendelte a kajákat, és akkor mellettünk megszólalt  egy nálunk kb 1 évvel fiatalabb srác.

-         - Üljetek ide van hely.- mosolyog kedvesen.

-          -Ümm nem hiszem hogy ez jó ötlet.- utasítom vissza kedvesen, de arra leszek figyelmes hogy Gemma már le is dobta magát a székre, megforgatom a szemem és lerakom cuccaimat, majd elmegyek a kajánkért mert szólnak hogy készen van. Mikor vissza érek Gemma és az egyik srác nagyon bele merülnek a beszélgetésbe, de amint lerakom elé a kaját zabálni kezd, én is leülök és enni kezdek meg dumálok a srácokkal. A mellettem ülő, név szerint Brendon nagyon aranyos, be sem áll a szája folyamatosan kérdezget amin a többi srác jót mosolyog, nagyon kedves, és még jól is néz ki, aranyos szőke haja fel van zselézve és zöld szemei világítanak karakteres arc és tó test, legalábbis ruhába de hogy alatta mi van azt nem lehet tudni. Miután mindenki tele ette magát együtt indulunk el majd eldöntjük hogy menjünk el sétálni. A laza mellet van egy kis tó és liget oda megyünk és sétálunk mellettem Brendon sétál és még mindig van témánk, nincs kínos csend mögöttünk Gemma és Dallas dumálnak valamiről és előttünk megy Ethan és Greg ők avval vannak elfoglalva hogy a szilikon cicis lányokat nézik.

3 óra hossza beszélgetés után útjaink elválnak, puszival búcsúzunk és számot cserélünk. Gemmával a kocsihoz sétáltunk és be nem állt a szánk ő Dallasról én pedig Brendonról meséltem folyamatosan, mivel az idő már későre járt így hazafelé vettük az irányt mert holnap korán indultunk, Gemma út közben felhozta hogy lehet  nem koleszos lesz hanem egy lány szövetségbe meg és már beszélt a vezető csajjal aki állítása szerint nagyon szívesen fogadja de mivel náluk más csak egy hely van oda nem mehetek.  Igazából jó lett volna gemmával 1 szobában lenni és nem egy idegennel de nem tettem szóvá csak mosolyogtam és örülni próbáltam vele. Mikor haza értünk vagyis engem haza dobott öleléssel búcsúztunk majd én szobámba mentem és megnéztem biztosan mindent eltettem és nem felejtek el, őszintén szólva kicsit nagyon szomorú vagyok Gemma miatt elterveztünk mindent, hogy majd a koleszbe hogy fog kinézni a szobánk és stb., de mindegy biztos normális szobatársam lesz, vagyis remélem. Ezekkel a gondolatokkal megyek a fürdőbe és  tusolok le majd megmosom a hajam és hagyom szabadon száradni. A nappaliba sétálok és  szétnézek van e valaki lent, de mivel mindenki alszik ezért vissza megyek szobámba és ágyamba dőlök, telefonomat kiveszem párnám alól és felnézek a közösségi oldalakra. Facebookon a sok ribanc pózolását megunom és így saját adatlapomra nézek, rájövők hogy még mindig az a profilképem van kint amin bálna vagyok így gyorsan megváltoztatom, mivel ma Gemma csinált rólam egy fotót ami eléggé profi lett. Twitteren sincs semmi érdekes, igazából csak az értesítéseket nézem meg, újabb követők. Yeyyyy, mióta a világ figyeli menyit fogytam elég sok lett, eleinte csak kiraktam egy fotót hogy előtte utána de most már ott vagyok hogy az edzésekről is rakok ki videot, sokan jelölik kedvencnek és retwettelik , üzennek valami gratulációs szöveget és ilyenek aki még szimpatikus is annak vissza írok, akit tudok vissza követek de eléggé sok a perverz állat és hát nem kedvelem az ilyesmi szituációkat. Visszaírok pár embernek és kilépek. Majd instagram fiókomat tanulmányozom, nem rég csináltam pontosan 4 hónapja nincs kint semmi csak egy videó és egy kép rólam, a videót nem én raktam ki hanem Luke ahogy valamit szarakodik aztán kirakott rólam egy képet, itt sok követőm van de Luke miatt, vagyis szerintem azért mert ő népszerű asszem .

Lezárom telefonom és párnám alá rejtem, majd édes álomvilágba csöppenek.

12

Hosszabbra sikerült mint terveztem de nem baj! Jó olvasást!<3

Carmen ruhája

Gyorsan megfürödtem megmostam a hajam és egy törölközőt csavartam magam köré és egyet a hajamra is, így szambáztam a szobámba ahol Gemma volt. Holmes Chapel-ben hét ágra sütött a nap meglepő módon így lenge ruházatot  aggattam magamra míg Gemma telefonjával volt elfoglalva majd mondtam neki hogy indulhatunk, felkaptam táskám és  megindultunk le ahol Noah és a barátai voltak. Mikor leértünk és megláttak az egyik félre nyert mire Noah büszkén hátra nézet rám és mosolygott majd a fiukra akik engem néztek.

-        -  Ümm… Carmen te nem is nézel ki olyan rosszul.- nyögi be Adam.

-          -Köszönöm Adam ez aranyos.- mosolyogtam mire ö  zavarába oldalra nézett ekkor mindannyian röhögésben törtünk ki – Na de komolyra váltva a szót igen változtam és van egy kérésem kérlek ne rúgjatok be annyira mint múltkor mert nem vagyok hajlandó takarítani utánatok és remélem marad ez a létszám – nézek körbe a társaságon.

-          -Igen oké, hát még jönnek de nem sokan olyan 5-6 lány, de lehet megfutamodnak- mosolyog ördögien Noah mire felnevetek.

-          -Nem hiszem hogy megfutamodnak de azért óvatosan a dolgokkal én nem árullak be de ne legyen átbaszás. OKÉ?- mindenki egyetértően bólintott és mondták, hogy oké. Jó ez már szarul kezdődik de kíváncsi leszek mi lesz itt mikor haza érek – Na mi megyünk sziasztok.

Kifele menet  az ajtóban gyorsan ledobtam magamról a piros kardigánt és egy farmer zsekivel helyettesítettem .

Gemma is elköszönt és  kimentünk a kocsihoz majd beültünk és Gemma vezetni kezdett, lassan nagyon lassan, nem értettem miért de nem tettem szóvá.

-         - Izgulsz?- kérdezi.

-          -Kéne?

-          -Nem tudom, anyáék ugye nem tudnak erről az egész dologról nem tudom elképzelni az arcukat, tuti röhejes lesz, és szegény Harry hogy pofára fog esni..- nevet fel- Apropó Harry nem is kérdezted mi van vele- néz rám-

-         - Ümm nem tudom miért nem kérdeztem de most hogy mondod akkor mesélj.- mosolygok rá.

-          -Igazából nincs mit mesélni nagyon el volt tűnve egész nyáron, szar társasságokkal volt, amint anyáék kirakták a házból a lábukat egyből valami fura alakot hívott oda, tele volt tetoválásokkal meg ilyenek, meghökkentő volt először aztán már kevésbé.  Harry csak feketébe jár meg fehérbe meg fura lett a stílusa és csináltatott 3 tattoot elkezdett edzeni,  az egész család meghökkenve figyeli a változásokat, szegény mami sokkot kapott először .- mondta és nevetve parkolt le házuk elé. – De majd meglátod.

-          -Húha, szegény nagyi, pedig őt tényleg bírom, szeretem a történeteit amik 1000 évesek.- mondtam nevetve és kiszálltunk a kocsiból a bejárathoz sétáltunk majd bementünk, mire Gem ordított hogy „MEGJÖTTÜNK” és elindultunk a nappaliba. A nappali szélén megálltunk és először Anne vett észre minket.

-          Úr isten!- suttogta és szája elé kapta kezét, na erre mindenki hátra nézett.

Miután mindenki eléggé feltűnően megnézett Anne volt aki először reagált és felpattant, gyorsan  átszelte a közöttünk lévő távolságot majd szorosan megölet és megpuszilgatott , majd Robbin barátságosan megölelt és gratulált majd jött Harry és a mellette álló ismeretlen „fura” lány. Nem akarok előítéletes lenni de nadrág ami rajta volt alig takarta fenekét, konkrétan mint egy nagyi bugyi és a crop top amit viselt túlságosan is átlátszó volt, tisztán lehetett látni vörös csipke melltartóját, a maga sarkú hát az én nem tudom mi volt mert meg volt az a része amibe a lábfejünket dugjuk és fűzővel a tetején de a sarka hol marad hogy tartja meg magát hogy megy benne de mikor közelebb lépett rájöttem hogy igenis lehet benne járni.

-         Jessica vagyok- nyújtotta kezét de én dermedten álltam és csodálkoztam hogy még van fülem, de aztán Gem oldalba bökött és én feleszméltem majd próbáltam barátságosan bemutatkozni ami nem nagyon ment mert szegény picsa ribancot Harry arrébb lökte, de nem esett el, tényleg profi.

-          Carmen, régen láttalak!- hangjában szarkazmus volt de nem tudtam mire vélni, tényleg rég látott akkor meg nem értem miért beszél szarkazmussal.

-          Igen, három és fél hónap hosszú idő.- mondtam a nyilvánvalót de ekkor mosolya még szélesebb lett.

A rettentő érdekes beszélgetés után az ebédlőbe mentünk és helyet foglaltunk mellettem Gemma ült és velünk szemben Harry és Jessica, a két asztalfőre pedig a szülők ültek. A vacsora avval telt hogy kibeszéltük azt az időt amit Ausztráliában töltöttem, mindenre kíváncsiak voltak, én pedig boldogan válaszoltam de folyamatosan éreztem magamon Harry tekintetét ami szó szerint égetett, miután befejeztük az étel elfogyasztását én és Gemma felmentünk Gemma szobájába és dumálni kezdtünk, legfőképpen arról hogy milyen lesz majd az egyetem, és hasonlók, annyira belemerültünk hogy észre sem vettük hogy eltelt az idő.

11 óra és már jó lenne a saját szobámba lenni, de Gem még mindig dumál, erőt veszek magamon és felállok majd közlöm Gemmával hogy húzok haza, persze mondja hogy haza visz de én elutasítom hiszen csak 2-3 utca.  Gemma kikísért a kapuig  és hosszú ölelésben búcsúztunk el, nem mintha holnap nem találkoznánk de mindegy.

Kb. 10 háznyit sétáltam mikor lépteket hallottam magam mögött és összefüggéstelen mondatokat, nem foglalkoztam vele így sétáltam tovább kicsit gyorsítottam mert egyre közelebbről jöttek a hangok.

-          Hé cica várj meg!- beszélt kurtán az egyik mire a többi nevetett és az egyik fütyült is, de nem néztem hátra inkább egyre gyorsabban gyalogoltam.- Naa cicus jól szórakoznánk, várj már meg, nyugi nem fog fájni, hiszen élveznéd!-na jó ez most már undorító, futást hallottam és mostmár hátra néztem, kb. 5-en voltak és enyhén ittasak. Én is elkezdtem futni de már eleve alig volt erőm hiszen egyre gyorsabban gyalogoltam, de futottam de az egyik aki kevésbé volt ittas eléggé gyorsabbnak számított így utolért.

-          Na mi van szivi, mitől félsz nem bántunk.- kapta el karom erősen mire felszisszentem és karomat néztem majd fel a srácra akit idő közben utolértek barátai, egész jól néztek ki de ittas állapotban kanosan nem jó kimenni  az utcára szerintem, vagy nekem nem kéne gyalogolnom ilyenkor a sötét utcán. Körbe álltak és lökdösni kezdtek és mocskos szavakat mondtak de én tartottam magam.

-          Héé engedjétek el ti mocskok!- szólalt meg egy hang .

-          Mert mi lesz ha nem? Jössz és megversz?- röhögött az egyik fel .

-          Nem annál rosszabb! - szólalt meg a hang és most már mellettünk volt de arcát nem láttam. 

       Megfogta az egyik férfi kezét és lekevert neki egyet majd még egyet és addig folytatta még nem eszméletlenül feküdt a földön. Ezt tette az összessel én pedig csak álltam és néztem tátott szájjal mikor az utolsó két embert kezdte el ütni egy pillanatra felnézett rám.-Menj el innen gyorsan és semmit nem láttál ha kérdezik, vagy nagyon megkeserülöd ha köpsz!- vágta oda a szavakat hozzám de a fényben megláttam csillogó szemeit, smaragdzöldben pompáztak és csillogtak. Mire észbe kaptam ár az utcánk sarkán futottam. 

 Az utolsó pár lépést lassan tettem meg hogy kicsit lenyugtassam magam, mikor benyitottam a házba…. Hogy is mondja meglepődtem egy kicsit. Noah egy fogkefével a szájában futott egy melltartóban és picsa nadrágban pompázó lány után és a ház úgy nézett ki mint egy lepra tanya az egyik falra valami piros ízé volt kenve amit nem akartam tudni mi. Noah meglátott ahogy tátott szájjal figyelek ma már második alkalommal, vissza futott köszönt és tovább futott a lány után. Oké, én nem mondok semmit és nem takarítok. Felmentem a szobámba és felvettem pizsim majd az ágyba rogytam mit egy baba. De nem tudtam aludni, azon kattogott az agyam ki volt a megmentőm aki mogorván viselkedett velem.

      

      Reggel komásan sétáltam le reggel 9-kor, 7 órát aludtam és nekem az nagyon kevés, fejlődő szervezet vagyok kell az alvás. A ház teljesen csendes volt, semmi mozgás gondolom anyáék alszanak mert hajnalba értek haza. Ragyog a ház ez beteg nem tudom meddig voltak fent hogy feltakarítsanak de ez durva, csillog. Csengő! Valaki nyomja a csengőt, gyorsan kiszaladtam de nem volt ott senki, szétnéztem de még mozgást sem láttam sehol, lenéztem és levél volt a lábtörlőn, az én nevem állt rakta felkaptam és a konyhába menet kibontottam majd a  pultra tettem míg öntök magamnak kókusztejet és müzlit. A bárszékre ülve kezdtem olvasni és közben enni próbáltam volna ha nem esik ki a kaja a számból...

Car pizsi