2015. július 22., szerda

2

Ma van az utolsó tanítási nap a suliban, aminek nagyon örülök, hiszen itt a nyári szünet és én elutazom Ausztráliába ( Canberra), a nagynénémhez. Ezt Gemma még nem tudja de biztosan nagyon szarul fog neki esni, nekem is tegnap mondta anya, kicsit lelki furkom van mert itt hagyom és ö olyan nagy szeretettel szervezte a programjainkat, hogy strandra megyünk meg plázázni ezt minden nyáron eltervezi de mivel nem vagyok hajlandó kimenni a házból ezért inkább átjön vagy én megyek át és punnydunk.

Nanynehezen erőt vettem magamon és kikászálódtam az ágyamból, és a fürdőbe mentem ahol a tükörrel találkoztam, egyből elfintorodtam, ledobáltam magamról pizsamám és a zuhany alá álltam. Azon gondolkoztam hogy mondjam el Gemmának hogy elmegyek, de arra jutottam hogy suli után úgy is megyünk hozzájuk és akkor majd elmondom neki, talán egy csöppet ki fog akadni, na njó tuti hogy ki fog akadni nem is kicsit.

Kinyitottam a zuhanyfülke ajtaját magam köre tekertem egy nagyon nagy törülközőt és átmentem a szobámba, közben pedig elordítottam magam hogy  „jó reggelt”, de mivel választ nem kaptam így rá kellet jönnöm, hogy anyáék már elmentek dolgozni. A szobámban magamra kapkodtam extra nagy méretű ruháim, táskámba beledobáltam pár füzetet és indultam a konyhába hogy faljak valamit, reggeliként bedobtam 6-7 OREO-s kekszet .

Miután végeztem az előtérben felkaptam cipőm és megindultam a suli felé. útközben lelassított mellettem egy Cabrio egyből felismertem a suli sztárjai ültek benne, Harry vezetett.                                          

- Hé húsgombóc ne vigyünk el?- röhögött fel, én pedig egyre gyorsabban gyalogoltam, próbáltam nem rájuk figyelni de ebben a helyzetben nehéz volt, nem tudom mire jó ez neki – Jahh mit is gondolok, hisz kidurrannának a kerekek- most már mindenki hangosan röhögött. Feléjük fordultam egész testemmel mire a kocsi megáll
Itt, megláttam hogy mégsem mindenki röhög, Harry fapofával nézett rám talán szemeiben még egy kis szánalmat is véltem felfedezni.
- Nem gondoljátok, hogy most már szánalmas, amit csináltok?-kérdezem fojtott hangon- nálatok undorítóbb emberrel még nem találkoztam, olyan unalmas és egyhangú az életetek hogy az enyémmel kell foglalkozni…- mondom már a könnyeimmel küszködve, mondandóm elején már mindenki elhalhatott az óta csak néznek kikerekedett szemekkel, felhorkantam és tovább mentem, a suli előtt Gemma várt tárt karokkal megölelt majd indultunk a termünkbe. Persze a folyóson megkaptam az undorító megjegyzéseket, de nem foglalkoztam velük, nem érnek annyit. Gemmaval az óra kezdetéig beszélgettünk, na jó meg közben is mert unalmas volt. A kövi 3 óra unalmasan telt beszélgettünk tanulmányoztuk az embereket meg ilyenek. Egész nap beszólogattak meg bunkoztak tehát nem volt  legjobb a nap, vagyis olyan volt mint a többi.
Elindultunk Gemmaékhoz és nekem egyre jobban remegett a gyomrom, séta közben mindketten gondolatainkba merülve haladtunk előre, mikor oda értünk bementünk lerúgtuk a cipőinket és mentünk gemma szobájába. Én a babzsákba huppantam bele ő pedig az ágyra.
- Na, mond, mi van?- kérdezi komoly fejjel.
- Ömm nem tudom hol kezdjem, talán az elején- motyogom magamnak- tegnap este anya berobbant  a szobámba és közölte hogy egész nyárra Ausztráliába költözöm, én mondtam hogy nem akarok mert itt jobb meg minden de azt mondta már mindent megvettek  és nincs kifogás kötetező mennem mert várnak. - hadartam el egy szuszra az egészet. Közbe karkötőmet piszkáltam mondandóm végén felnéztem, és láttam hogy könnyesek szemei, nagy nehezen felálltam és oda mentem hozzá, megöleltem, de jó szorosan. Gemma vissza ölet- Hé nyugi majd minden nap beszélünk meg minden csak 2 és  fél holnap kibírjuk
- Oké- törölgette könnyeit, ekkor valaki berontott a szobába, hátra néztem és megláttam Harry kifulladt fejét.
- Gemma segítened kell- lihegve mondta, rólam tudomást sem véve. Gemma kérdőn nézett rá- Itt van Patricia és nem akar elmenni. Küld el!!!!- parancsolta, Gemma felállt és kiment, közben pedig engem egyedül hagyott Harryvel- Ha már itt tartunk te is mehetnél!- vetette oda flegmán. Baszott szarul esett hogy ilyen velem, neki addig  voltam jo míg vékony voltam, hirtelen felpattantam és könnyes szemekkel kaptam fel táskám majd rohantam ki a házból Gemma azt se tudta mivan szak nézett utánam, majd hallottam hogy azt ordítja  „HARRYYYYYY”. Hazáig meg sem álltam. Kinyitottam a kaput, a konyhába rohantam és egy doboz fagyival kezembe indultam meg  szobámba. bőgve felhaltam az egészet és írtam Gemmanak hogy majd én keresem, ha hív úgysem veszem fel.

Egy bőröndnyi ruhát csomagoltam, elvégeztem esti teendőimet és aludni próbáltam ami sikerült is volna ha Gemma nem bombáz egész éjjel SMS-ekkel .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése