Ma van az
utolsó tanítási nap a suliban, aminek nagyon örülök, hiszen itt a nyári szünet
és én elutazom Ausztráliába ( Canberra), a nagynénémhez. Ezt Gemma még nem
tudja de biztosan nagyon szarul fog neki esni, nekem is tegnap mondta anya,
kicsit lelki furkom van mert itt hagyom és ö olyan nagy szeretettel szervezte a
programjainkat, hogy strandra megyünk meg plázázni ezt minden nyáron eltervezi
de mivel nem vagyok hajlandó kimenni a házból ezért inkább átjön vagy én megyek
át és punnydunk.
Nanynehezen
erőt vettem magamon és kikászálódtam az ágyamból, és a fürdőbe mentem ahol a
tükörrel találkoztam, egyből elfintorodtam, ledobáltam magamról pizsamám és a
zuhany alá álltam. Azon gondolkoztam hogy mondjam el Gemmának hogy elmegyek, de
arra jutottam hogy suli után úgy is megyünk hozzájuk és akkor majd elmondom
neki, talán egy csöppet ki fog akadni, na njó tuti hogy ki fog akadni nem is
kicsit.
Kinyitottam
a zuhanyfülke ajtaját magam köre tekertem egy nagyon nagy törülközőt és
átmentem a szobámba, közben pedig elordítottam magam hogy „jó reggelt”, de mivel választ nem kaptam így
rá kellet jönnöm, hogy anyáék már elmentek dolgozni. A szobámban magamra
kapkodtam extra nagy méretű ruháim, táskámba beledobáltam pár füzetet és
indultam a konyhába hogy faljak valamit, reggeliként bedobtam 6-7 OREO-s
kekszet .
Miután
végeztem az előtérben felkaptam cipőm és megindultam a suli felé. útközben lelassított mellettem egy Cabrio egyből felismertem a suli sztárjai ültek benne,
Harry vezetett.
- Hé húsgombóc
ne vigyünk el?- röhögött fel, én pedig egyre gyorsabban gyalogoltam, próbáltam
nem rájuk figyelni de ebben a helyzetben nehéz volt, nem tudom mire jó ez neki
– Jahh mit is gondolok, hisz kidurrannának a kerekek- most már mindenki hangosan
röhögött. Feléjük fordultam egész testemmel mire a kocsi megáll
Itt,
megláttam hogy mégsem mindenki röhög, Harry fapofával nézett rám talán
szemeiben még egy kis szánalmat is véltem felfedezni.
- Nem
gondoljátok, hogy most már szánalmas, amit csináltok?-kérdezem fojtott hangon-
nálatok undorítóbb emberrel még nem találkoztam, olyan unalmas és egyhangú az
életetek hogy az enyémmel kell foglalkozni…- mondom már a könnyeimmel
küszködve, mondandóm elején már mindenki elhalhatott az óta csak néznek kikerekedett
szemekkel, felhorkantam és tovább mentem, a suli előtt Gemma várt tárt karokkal
megölelt majd indultunk a termünkbe. Persze a folyóson megkaptam az undorító
megjegyzéseket, de nem foglalkoztam velük, nem érnek annyit. Gemmaval az óra
kezdetéig beszélgettünk, na jó meg közben is mert unalmas volt. A kövi 3 óra
unalmasan telt beszélgettünk tanulmányoztuk az embereket meg ilyenek. Egész nap
beszólogattak meg bunkoztak tehát nem volt
legjobb a nap, vagyis olyan volt mint a többi.
Elindultunk
Gemmaékhoz és nekem egyre jobban remegett a gyomrom, séta közben mindketten
gondolatainkba merülve haladtunk előre, mikor oda értünk bementünk lerúgtuk a
cipőinket és mentünk gemma szobájába. Én a babzsákba huppantam bele ő pedig az
ágyra.
- Na, mond, mi
van?- kérdezi komoly fejjel.
- Ömm nem
tudom hol kezdjem, talán az elején- motyogom magamnak- tegnap este anya
berobbant a szobámba és közölte hogy
egész nyárra Ausztráliába költözöm, én mondtam hogy nem akarok mert itt jobb
meg minden de azt mondta már mindent megvettek
és nincs kifogás kötetező mennem mert várnak. - hadartam el egy szuszra
az egészet. Közbe karkötőmet piszkáltam mondandóm végén felnéztem, és láttam
hogy könnyesek szemei, nagy nehezen felálltam és oda mentem hozzá, megöleltem,
de jó szorosan. Gemma vissza ölet- Hé nyugi majd minden nap beszélünk meg
minden csak 2 és fél holnap kibírjuk
- Oké-
törölgette könnyeit, ekkor valaki berontott a szobába, hátra néztem és
megláttam Harry kifulladt fejét.
- Gemma
segítened kell- lihegve mondta, rólam tudomást sem véve. Gemma kérdőn nézett
rá- Itt van Patricia és nem akar elmenni. Küld el!!!!- parancsolta, Gemma
felállt és kiment, közben pedig engem egyedül hagyott Harryvel- Ha már itt
tartunk te is mehetnél!- vetette oda flegmán. Baszott szarul esett hogy ilyen
velem, neki addig voltam jo míg vékony
voltam, hirtelen felpattantam és könnyes szemekkel kaptam fel táskám majd
rohantam ki a házból Gemma azt se tudta mivan szak nézett utánam, majd
hallottam hogy azt ordítja „HARRYYYYYY”.
Hazáig meg sem álltam. Kinyitottam a kaput, a konyhába rohantam és egy doboz
fagyival kezembe indultam meg szobámba.
bőgve felhaltam az egészet és írtam Gemmanak hogy majd én keresem, ha hív
úgysem veszem fel.
Egy bőröndnyi
ruhát csomagoltam, elvégeztem esti teendőimet és aludni próbáltam ami sikerült
is volna ha Gemma nem bombáz egész éjjel SMS-ekkel .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése